Másnap megtaláltuk a mosodát, de az inkább tisztítónak bizonyult, és csak nagyon drágán vállalták volna el a mosást, szóval visszacsomagoltuk a szennyest, és újra taxiba vágtuk magunkat.
A Yungang Grottoes nagyon érdekes hely: majd' 51 000 darab a falból/falba vájt Buddha-szobor van egy alig 300 méter hosszúságú faldarabon. Ebben persze benne vannak az 5 centis domborművek és a 10 méternél magasabb monumentális darabok is. Kisebb-nagyobb falfülkékben ücsörögnek a mosolygós óriások, békés magányukban elzárva a nyüzsgő háborúktól... Így könnyű túlélni évszázadokat.
Néhány órányi sétálgatás jót tett a lelki békénknek, a taxisok viszont ezúttal nem voltak annyira türelmesek. Azért még csak elmentünk szuvenírvásárolni meg kávézni a helyi bazárba (ami természetesen jár minden látványossághoz).
A következő állomás a Nagy Fal lett volna, a taxisok legalábbis annak képét mutogatták agyongyűrt prospektusaikon. A valóság azonban kissé lelombozó volt. Falnak éppen fal volt, de nem az igazi, ahová megérkeztünk. Az útikönyvből végül annyit kibogarásztunk, hogy a környéken lévő hason'építmény is a védelmi rendszer része volt, de inkább egy belső Kis-Fal. Szintén többezer éves reliktum, alig 50 méterre egy poros kis falu határától, bárki felmászhat rá, pedig minden lépés alatt omladozik a tűző napon szétszáradt agyag- Mindössze néhány frissen ültetett facsemete védi a szélfúvástól...
A Kis-Fal első látásra tehát csalódást okozott, de pár perc fölösleges zsörtölődés után (Csucsu még majdnem neki is ment sofőrjeinknek), a fal tetejéről (Mea culpa) szétnézve már elragadott a hely szelleme. Tanúi lehettünk egy kisbárány születésének is :)
A szállodához visszatérve még bőven maradt időnk vacsizni (az előző esti bolyongásnak volt pozitív eredménye is, ráleltünk egy tök jó kis látványkonyhára a tér túloldalán), és fürdeni is. És akkor még nem is tudtuk, hogy ez mennyit számított az előttünk álló éjszaka tükrében...
Néhány órányi sétálgatás jót tett a lelki békénknek, a taxisok viszont ezúttal nem voltak annyira türelmesek. Azért még csak elmentünk szuvenírvásárolni meg kávézni a helyi bazárba (ami természetesen jár minden látványossághoz).
A következő állomás a Nagy Fal lett volna, a taxisok legalábbis annak képét mutogatták agyongyűrt prospektusaikon. A valóság azonban kissé lelombozó volt. Falnak éppen fal volt, de nem az igazi, ahová megérkeztünk. Az útikönyvből végül annyit kibogarásztunk, hogy a környéken lévő hason'építmény is a védelmi rendszer része volt, de inkább egy belső Kis-Fal. Szintén többezer éves reliktum, alig 50 méterre egy poros kis falu határától, bárki felmászhat rá, pedig minden lépés alatt omladozik a tűző napon szétszáradt agyag- Mindössze néhány frissen ültetett facsemete védi a szélfúvástól...
A Kis-Fal első látásra tehát csalódást okozott, de pár perc fölösleges zsörtölődés után (Csucsu még majdnem neki is ment sofőrjeinknek), a fal tetejéről (Mea culpa) szétnézve már elragadott a hely szelleme. Tanúi lehettünk egy kisbárány születésének is :)
No comments:
Post a Comment