Ezek az oroszok annyira romantikusak, de tényleg! Én nem hittem volna, hogy a vodkától hajtott usankába bújtatott fejükben ilyen szép kastélyokat meg parkokat tudnak kitalálni.
Mint például a Katalin palota és egy köpésnyire tőle biztosan szép lehetett a valaha jobb napokat látott (ikszedik) Péter palota is - bár ez utóbbi jelenleg nem fényeskedik annyira.
Ide is egy jó félórányi marsutkázással juthatunk el a központból.
A hölgynek jóval nagyobb igényei voltak, ez elsőre látszik. Az előkert sövényszobrai mögül előszökő hupikék-fehér-arany színekben pompázó épület magabiztosan tölti ki a szemlélődő horizontját. A kékség elsőre vadnak tűnik, de napsütésben, a zöldellő parkkal, tarka virágokkal körülvéve végülis vidám és összetéveszthetetlen alkotója a tájnak. Közelről és belülről pedig számos építészeti remeket fedezhetünk fel a részletekben, ha megnézzük. Mi ezúttal is beértük a parkkal, mert mi már csak ilyen természetbarátok vagyunk :)
Van itt nagy tó, közepén sziget, ahova egy kézikomppal át is lehet hajózni, körben pedig a buzgó alattvalók felépítették a világ egyes csodáit, jellegzetes épületeit "kicsiben", hogy a királynőnek ne kelljen utazgatással elkoptatnia felséges lábait. 
Azon ne lepődjünk meg, hogy Eiffel-torony nincs, hiszen az akkori világ csodáiról van szó, viszont nincsen Szfinx (pedig sztem jól mutatna egy a tóparton heverészve), és egészen őszintén megvallva egyetlen épület sem volt ismerős számunkra... Ettől függetlenül azért csinos kis házikók szegélyezik az ösvényt, lehet kacsát etetni, fán lógni, padon ábrándozni, lugasban bújkálni, festményt festeni... egyszóval elfogadnám sajátomnak is.
A Péter-palotát gyep helyett derékig érő dzsindzsás övezi. Hátulról cserkésztük be először, de az építményt annyira romosnak ítéltük, hogy először nem is hittük el, hogy ez lenne a palota. Visszamentünk a kályhához és a hivatalos úton szemből megközelítve is ugyanazt a sárga kastélykát találtuk, úgyhogy muszáj volt belátnunk: ez az. Kicsit lehangolóan hatott a korábbi szépségek után, úgyhogy nem is mentünk beljebb, habár működik bent egy kiállítás a tragikus sorsú királyi családról. Remélem csak azért nincs fölújítva, mert eddig más épületekkel voltak elfoglalva a rekonstruktőrök.
Mint például a Katalin palota és egy köpésnyire tőle biztosan szép lehetett a valaha jobb napokat látott (ikszedik) Péter palota is - bár ez utóbbi jelenleg nem fényeskedik annyira.Ide is egy jó félórányi marsutkázással juthatunk el a központból.
A hölgynek jóval nagyobb igényei voltak, ez elsőre látszik. Az előkert sövényszobrai mögül előszökő hupikék-fehér-arany színekben pompázó épület magabiztosan tölti ki a szemlélődő horizontját. A kékség elsőre vadnak tűnik, de napsütésben, a zöldellő parkkal, tarka virágokkal körülvéve végülis vidám és összetéveszthetetlen alkotója a tájnak. Közelről és belülről pedig számos építészeti remeket fedezhetünk fel a részletekben, ha megnézzük. Mi ezúttal is beértük a parkkal, mert mi már csak ilyen természetbarátok vagyunk :)
Van itt nagy tó, közepén sziget, ahova egy kézikomppal át is lehet hajózni, körben pedig a buzgó alattvalók felépítették a világ egyes csodáit, jellegzetes épületeit "kicsiben", hogy a királynőnek ne kelljen utazgatással elkoptatnia felséges lábait. 
Azon ne lepődjünk meg, hogy Eiffel-torony nincs, hiszen az akkori világ csodáiról van szó, viszont nincsen Szfinx (pedig sztem jól mutatna egy a tóparton heverészve), és egészen őszintén megvallva egyetlen épület sem volt ismerős számunkra... Ettől függetlenül azért csinos kis házikók szegélyezik az ösvényt, lehet kacsát etetni, fán lógni, padon ábrándozni, lugasban bújkálni, festményt festeni... egyszóval elfogadnám sajátomnak is.
A Péter-palotát gyep helyett derékig érő dzsindzsás övezi. Hátulról cserkésztük be először, de az építményt annyira romosnak ítéltük, hogy először nem is hittük el, hogy ez lenne a palota. Visszamentünk a kályhához és a hivatalos úton szemből megközelítve is ugyanazt a sárga kastélykát találtuk, úgyhogy muszáj volt belátnunk: ez az. Kicsit lehangolóan hatott a korábbi szépségek után, úgyhogy nem is mentünk beljebb, habár működik bent egy kiállítás a tragikus sorsú királyi családról. Remélem csak azért nincs fölújítva, mert eddig más épületekkel voltak elfoglalva a rekonstruktőrök.
Posts
No comments:
Post a Comment